2014. június 28., szombat

szerelmes idézetek :)

" Arra kér e néhány sor, gondolj rám néhányszor. Sose gondolj arra, hogy nehéz az élet, gondolj mindig arra, hogy szeretlek téged"

"Te vagy létezésem értelme, te vagy az oka annak, hogy minden nap mosolygok!"♥

"Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem...."

"Tudom hogy nem jössz mégis jó várni, hazudni kell a szívnek hogy ne tudjon fájni,nem mondom hogy szeress,azt sem hogy gondolj Rám, ha szíved nem mondja én minek is mondanám...♥♥"

"Nem akartam én beléd szeretni, feltételezem, hogy te sem határoztad el előre. De amikor találkoztunk, világos volt, hogy egyikünk sem ura annak, ami velünk történik. Egymásba szerettünk, annak ellenére, hogy sok mindenben különböztünk, és ezzel valami rendkívüli, gyönyörű dolog vette kezdetét. Velem egyetlenegyszer történt ilyesmi, ezért van az hogy minden együtt töltött perc oly mélyen az emlékezetembe vésődött. Soha nem felejtem el egyetlen percét sem."

A bánat és szomorúság pillanataiban majd ölellek, ringatlak, átveszem, magamra veszem fájdalmad. Ha sírsz, én is sírok, ha fáj valamid, nekem is fájni fog. Együtt majd megpróbáljuk visszatartani a könnyáradatot, a kétségbeesést, és így együtt járjuk végig az élet rögös útját."

Az igazi szerelem felemel, és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket, és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled.

Olyan életet éltünk le együtt, amiről a legtöbb ember nem is álmodhat, és mégis, most, hogy rád nézek, megijeszt a tudat, hogy hamarosan mindennek vége. Mindketten tudjuk, milyenek a kilátásaim, és hogy ez kettőnk szempontjából mit jelent. Látom a könnyeket a szemedben, és jobban féltelek, mint te engem, mégpedig attól a fájdalomtól, amin tudom, hogy keresztül kell menned.

Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged mindenestül, örökre, együtt, minden nap.

Már nem vagyok szomorú, mert tudom, hogy ez igazi szerelem volt. És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben, boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni!

Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég.

 "Még mindig hiányzol, minden nap gondolok rád minden percben fognám kezed csókolnám a szád. Megtanultam szeretni és te segítettél ebben, még mindig szeretlek nem tudom kifejezni szebben."

Vártam amikor jöttél,sírtam amikor mentél....így volt,neked elmondtam te vagy az akit a legjobban...♥

Csak szeretnék egy olyan embert, aki majd fél elveszíteni...

Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.

Nem számít mikor jött, nem fontos, hogy nem volt mellettem a kezdetek kezdetétől. A lényeg, hogy megjelent és azóta nem hagy el. Soha nem hagyott még cserben. Én sem hagyom őt. Nagyon vigyázok rá. Hatalmas kincs az életemben. Meglehet az egész életem...

Tudod, néha az emberek azért játsszák az elérhetetlent hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a másik fél érzelmei valódiak. Én is ezért tettem.. csak azt akartam, hogy harcolj értem. Hallani akartam, hogy inkább lennél egyedül, mint bárki mással..!

oha nem felejtem,mit éreztem,mikor először megláttalak.Volt benned valami különleges,ami örökre megmarad emlékezetemben.Talán a szemeid,talán a kezeid, vagy az ellenállhatatlan mosolyod-mind azok a dolgok,amiket már oly jól ismerek.Bármi is volt az,magával ragadott és megigézett.Ha most rád nézek,olyan embert látok,aki életem mindennél fontosabb részévé vált.Vannak pillanatok,mikor újból érzem a varázslatot,ugyanazt a láthatatlan erőt,amely feléd húz- éppúgy,mint mikor először találkoztunk. És ilyenkor újból megtörténik velem- Szerelmes leszek.

Tudom,közhely, de a szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom légy fülig szerelmes, s olyat találj, akit őrülten szeretsz és ő ezt viszonozza. Hogy találhatsz rá? Hagyd az eszedet, hallgass a szívedre.Az az igazság, hogy enélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod. Ha nem próbálod meg, nem is éltél.

Ott akarok melletted lenni,csak nézni,mikor nyújtózol egy nagyot, ásítasz és félálomban megölelsz,s hozzám bújsz,majd gyengéden adsz egy puszit a homlokomra és a fülembe durmogsz,mint egy maci.Ott akarok lenni melletted és nézni,hogy miként nézel rám.Melletted akarok lenni és hozzád bújni,amikor semmi dolgom sincs.Melletted akarok lenni minden este és reggel,melletted elaludni,hozzád bújni.♥ szeretlek:)

...



Nem tudom, hogy alkalmas vagyok-e hétköznapi érzelmekre. Csak a csodálatra, meg az értelmetlen rajongásra vagyok beprogramozva.


- Hiányozni fogsz.
- Te jobban fogsz hiányozni nekem.
- Nem, ez nem így működik. Mindig nehezebb annak, akit itt hagynak, mint annak, aki elmegy. Ez tény



Azt mondja nem szeret, de mindig téged bámul..



- Elveszlek, mert kérted, úgyhogy örüljél


Mindketten boldogok voltunk, mert együtt voltunk. A különbség közöttünk csak annyi, hogy te mindig csak a boldogságra vágytál - én pedig csak rád. Neked csak addig voltam jó, arra a pár röpke órára, míg boldog voltál mellettem, de nekem te akkor is kellettél, mikor már csak könnyeket okoztál.


- Egyébként, ha elfogadsz egy tanácsot, szerintem engedd el, és ha ő is szeret, akkor majd magától visszajön (...). 
- Gondolod? (...) 
- Egészen biztos vagyok benne. (...) 
- De várj. Azt mondtad, ha szeret, akkor visszajön. És ha nem szeretne? 
- Akkor legalább elengedted.


Bébi tudod, hogy kellesz,
Szeretlek nagyon kérlek velem ne tedd ezt
Ha nem hallgatsz a szívedre mindent elvesztesz
Ha megfogod a kezem akkor minden szebb lesz!..


Amit láttunk, örökre őrzi a szemünk, amit elkövettünk, örökre őrzi a kezünk, amit éreztünk, örökre őrzi a lelkünk.



Az életünk olykor megállíthatatlanul az ütközés felé halad, anélkül, hogy mi tudnánk erről. Legyen az véletlen vagy szándékos, semmit sem tehetünk ellene.

Egyszerű mások életében turkálni, őket bántani, leszólni, beszólni, megalázni, áskálódni, ahelyett, hogy magaddal foglalkoznál. Az életeddel, már ha van. Hiszen akinek van, annak épp elég abban elmerülnie. Az tölti fel, az teszi boldoggá, teljessé, elégedetté, és csak az érdekli, hogy ebben az állapotban maradjon. Nem izgatja a rosszindulat, a gonoszság, hiszen a saját életét sem ezzel tölti meg. Az, aki gonosz, a hétköznapjaiban is az. Akkor, amikor eszik, amikor alszik, mindig. A gonoszság viszont felemészt, megöl, megsemmisít, hiszen elveszi a fókuszt a legfontosabb dologról: saját magadról.


szeretni...

Szeretni hívtalak. Igen, csak ennyit kértem. Valakire szükségem volt, akit... Hát most megtörtént, és a boldogság meg valahol félúton úgy gondolta, ő ebben nem vesz részt. Még csak meg sem vagyok lepve. Kíváncsi vagyok a boldogság arcára, mikor belép az ajtón, és köszönés helyett ilyet szól, hogy: Bocs, lekéstem a csatlakozást!

2014. június 27., péntek

IGEN! Ő a barátom. Nem azért, mert azt mondja hogy szeret,
hanem mert bizonyította is !
-Csillagokat nézem és elgondolkodom. Egyszer azt mondta nekem anya,hogy aki már itt hagyott bennünket,ő oda fentről a csillagok közül figyel ránk.
-És ezt te elhiszed?
-Igen elhiszem. Néha amikor nagyon szomorú vagyok éjjel kinézek az ablakon és beszélek hozzájuk. Mondom nekik,hogy: ha hallasz papa remélem jól vagy ott fent. Remélem boldog vagy és már nem fáj semmid. És csak úgy mellesleg nagyon hiányzol ám:/. Sokat gondolok az eltöltött időkre. Maminak is nagyon hiányzol. Nagyon rossz nélküled,de tényleg…Mindenki csak bánt,de erős leszek,mert ezt az egyet megtanultam tőled még kislánykoromban,hogy nem szabad feladni akármennyire is rossz a helyzet. Tudom,hogy te már jól vagy és ennek örülök. Nagyon szeretlek papa,és mindig a szívemben foglak őrizni.

hátam mögött

A hátam mögött a szádra veszed a nevemet, amikor ott vagyok nyújtod a kezedet.

Fáj…fáj,hogy minden ami volt porba hullt…fáj ,hogy még mindig fontos vagy számomra,amikor látom pedig ,hogy le se szarsz.. Látom,hogy boldog vagy valaki mással,és ez felemészt.. nem tudom,hogy mi a jó és mi a helyes.. Csak őrlődök magamban.. őrlődök miattad.. Kérlek gyere vissza…hiányzol

-Szerinted mi az értelme az idézeteknek, verseknek?
-Ó hát nem is tudom. Tudod, már nagyon régóta írok ilyeneket, még ha néha szomorúakat is. De talán egy idézet vagy egy vers lényege, hogy kifejezze az író érzelmeit. Ha éppen bánatos, vagy éppen szerelmes. De neki és nekem is ez okoz örömöt. Hiszen egy –egy gondolattal több emberen is segíthetünk. Tudod nem csak én lehetek ám szomorú,összetört,boldog,vagy éppen szerelmes. Több millión éreznek így. És egy-egy idézetben néha magukra találnak. És remélem az az érzés, tölti el őket, hogy van, aki együtt érez velem, aki megért. Azt, hogy nincs egyedül,hogy van még miért küzdeni. Talán ezek által meg tudnak ismerni. Megtudják, hogy milyen fontosak is a barátaim, barátnőim, a családom. Ezek segítségével képesek belelátni a másik érzéseibe. És valahol megtalálják önmagukat.

hiányzik..

Hiányzik. Nem ő,hanem az érzés. Az az érzés,amikor boldog voltam. A szívemből a remény,hogy újra láthassam. Elment! Fel kell fognom. De azt,hogy tegyem? Hogy csináljam azt,hogy leszarom,miközben még mindig fontos helye van a szívemben. Feladjam? Nem! Nem adhatom,hisze eddig kitartottam. De úgy hiányzol szerelem.Kérlek gyere el újra és hozz ez olyan pasit , aki megbecsül,aki szeret, és akinek úgy tetszek ahogyan vagyok,és nem úgy ahogyan kinézhetnék..

Szeretnék valakit ,aki olyan mint én,
aki nem nevet egy 'kislány' szerelmén.
Aki nem csupán két hétre akar engem,
s nem csak kétségeket hagy bennem..

hitted..

Hitted egyszer,hogy lesz egy olyan fiú,aki külsőleg és belsőleg is elfogad.
Hitted hogy valaki szeretni fog, annak ellenére,hogy néha duzzogós és hisztis vagy.
. Szerettél volna valakit,akivel szívből lehet nevetni,elfelejteni közbe a hétköznapi dolgokat,
akiről tudtad,h akkor is kíváncsi a titkodra,
amikor azt mondja sértődékenyen hogy őt nem is érdekli és persze 1perc múlva kiszedi belőled.
Amikor egyszerűen nem kell kiszedni,elmondod.
Aki fogja a kezed még akkor is amikor olyat tettél,
ami neki nem tetszik. Amikor tudod,hogy nem kellenek szavak a mondanivalójához,
csak egy tekintet,ami mindent elárul. Ismerni minden kis apró ellenséges tulajdonságát és tudni,
ugyanúgy szereted ,mint a jót,még akkor is ha felhúzod magad. Szinte fáj,amikor elbúcsúzol tőle.
Minden porcikáját imádni és hinni,sose lesz vég. Hallgatni,amikor mondja hogy mosd le a sminket,
mert neki úgy jobban tetszel,amikor össze kócolja a hajad,
egy szál pólóban mellette lenni miközben közli hogy szeret.
Ilyenkor érezzük,ő mindenünk.

félek..

Tudod én már mindent megálmodtam. Milyen lesz a jövönk, milyen házba fogunk lakni,. Milyenre festjük a nappalit. Egyszerűen MINDENT, hogy majd a fotelünkbe fogunk ülni és nézni a gyerekeket, ahogy játszanak. Lefekvésnél mesét mondasz nekik és jó éjt puszit adsz, ahogy nekem is adtál minden este, de néha nem értelek, nem tudom mit érzel és mit szeretnél, hogy mire vagy kire vársz, vagy, hogy elég jó-e vagyok számodra. Félek, hogy hibákat követek el és ártok neked. Félek, hogy nem tudok megadni majd mindent, amire szükséged van. Félek, hogy nem leszek elég jó neked. . .

/saját idézet/

komolyan, mint ahogy én

~ elképzelem , hogy ott állsz tőlem pár méterre és csak engem nézel , elindulsz felém , oda lépsz , elém szemembe nézel , átkarolod a derekamat és megcsókolsz .
tudom , hogy nem lenne szabad rólad álmodoznom , mert ha megint csak át vágsz , még nagyobbat fogok koppanni . félek , hogy te amiket mondasz nem gondolod olyan komolyan mint ahogy én ..

egy a sok közül


elsétálsz


sosem érted meg

Sosem fogod megérteni, hogy miért fáj ennyire nekem,Mert nem te vagy az, aki sír,Nem te vagy az, akit magára hagytak,Nem te vagy az, aki túlságosan szeretett,Nem te vagy az, aki olyan emberhez ragaszkodik,aki már elhagyta...

repedés..

nem fáj semmi. ~ csak ez a sok repedés a szívemben.
elfoglak felejteni. ~ csak gondoltam előbb közlöm mit éreztem. 

nem akarok

nem akarok rád várni, nem akarok úgy felkelni hogy gondolkozok, reménykedek hogy most jó lesz, de nem tudok elszakadni tőled ez az egyik ok amiért nem tudlak kiverni a fejemből, és csak a képedet tudom nézni, de nem akarlak többet látni...

rémálmok

A szüleim mindig mondogatták, hogy az álmok egyszer valóra válnak.. azt azonban elfelejtették közölni, hogy ez a rémálmokra is igaz.. 
Épp elakartalak felejteni és te mindent elrontasz azzal , hogy írsz egy 'szia' - t. miért csinálod ezt velem ?! miért jó játszani velem ? egyszer smylit sem írsz , egyszer meg a nyálas szövegedet tolod nekem .. ha játszani akarsz keress mást , ha meg akarsz tőlem valamit akkor mondd meg ! egyáltalán tudod te hogy mi játszódik le bennem mikor beszélgetünk ? azt várom , hogy ezt mondd : szeretlek 
de neked NINCS szíved. és tudod mi a szánalmas ? azt látom nap mint nap , hogy más lányok képei alatt nyalsz és kb ugyan olyan szöveget tolsz neki amit nekem  kapnál észbe istenem ! .. de nem birok veled bunkó lenni , akármennyire is fáj , hogy ezt csinálod. nem bírom megtenni : s inkább vissza írok ! még véletlenül se sejtsd , hogy haragszom.

értettség

A sértettség kemény dolog, kihozza az emberből a legszemetebb énjét, és kimondat vele olyan mondatokat, amiket soha nem gondolt komolyan.

törékeny...

Ha egy poharat becsomagolnak, ráírják, törékeny. De az ember törékeny voltára senki sem figyel.

ha szeret

- Egyébként, ha elfogadsz egy tanácsot, szerintem engedd el, és ha ő is szeret, akkor majd magától visszajön (...). 
- Gondolod? (...) 
- Egészen biztos vagyok benne. (...) 
- De várj. Azt mondtad, ha szeret, akkor visszajön. És ha nem szeretne? 
- Akkor legalább elengedted.

börtön




azt mondják..


szerelem



magány

Egyedül érezheti magát az is aki mellett ott vannak a barátai, a szerelme..néha lehet ö is magányos. A magànyhoz nincsenek szabályok az csak egy érzés.

nincs annál rosszabb..

Nincs annál rosszabb dolog, amikor kezded érezni, hogy vége..napról-napra egyre jobban érzed. Egyre kevesebbet beszéltek, egyre kevesebb a téma. Egyre többet kell gondolkoznod mit mondj neki. Amikor érzed, hogy már nincs annyira szüksége rád. Amikor elkezded érezni, hogy már nem vagy annyira fontos neki. Amikor észreveszed, hogy már megvan nélküled. Amikor esténként sírva alszol el, mert hiányzik ami volt. Amikor rájössz, hogy amiről azt gondoltad örökre tart : egyszer csak véget ér..szépen lassan..nagyon lassan

néha...

Néha csak úgy elbújnék a világ elöl, a felelösség, az emberek és az élet elöl. Nem örökre, csak egy ideig, hogy átgondolhassak mindent, hogy picit csak én legyek  és ne mindig más. Csak egyszer, egyetlen egyszer visszahúzodhassak a saját kis világomba.

/saját/

Amikor

Amikor titokban a tv előtt tömöd magadba a csokit. Amikor lecsapod a laptopod tetejét, mert meglátsz egy kiírást, amit nem akartál. Amikor minden idézetről ő jut eszedbe, még mindig. Amikor hirtelen minden rá emlékeztet. Amikor éjszaka álomba sírod magad. Amikor egyik felejtős technika se veszi hasznát. Amikor százszor visszaolvasod a beszélgetéseiteket. Amikor megbánsz minden rossz szót. Amikor eszedbe jutnak, hogy miket kellett volna mondanod. Amikor az üzeneteit még nem törölted ki. Amikor elképzeled, hogy ti vagytok a filmek főszereplői. Amikor reménykedsz, hogy valami jó is történhet veled. Akkor döbbensz rá, hogy igen is szereted még.

:)

- Felírhatok még egy embert a kit vesztettem el listámra....
- Engem arra a listára írjál, akiket nem fogsz! Ugyanis nem hagyom magam lerázni. Lehet akármilyen fóbiád, paranoiád vagy üldözési mániád. Majd max látogatlak a diliházba vagy együtt fekszünk be! De nem hagylak magadra!